Munkássága

Soroksári Évek – Az Összetartó Erő

A Soroksári Német Nemzetiségi Táncegyüttes 1967-ben alakult lelkes soroksári fiatalokból, akik célul tűzték ki a német hagyományok ápolását. Az együttes 1995 óta működik egyesületi formában. A többszörös fesztivál- és nívódíjas, Budapestért-díjjal és "Kiváló" címmel kitüntetett együttes az évek során a magyarországi német nemzetiségi tánckultúra jeles képviselőjévé nőtte ki magát. A hagyományőrző táncokon kívül nagy sikerrel állítanak színpadra népszokásokat, különböző élethelyzeteket. A hazai fellépések mellett Európa számos országában színpadra léptek már. Az Együttes a Stefánia Palotában gálaműsorral ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját.

Műsorukban a német táncok mellett magyar táncok is szerepelnek. A sikeres táncszámok megalkotója Manninger Miklós, az egyesület művészeti vezetője és koreográfusa volt, aki a megalakulás óta dolgozott a táncosokkal és a lelke, motorja, szíve – az összetartó ereje volt a Soroksári Táncegyüttesnek. A koreográfiákat Farkas Antal és Farkas Tamás zeneszerzők saját szerzeményeire és hangszereléseire adják elő.

Manninger Miklós szinte minden elképzelését meg tudta valósítani az Együttessel. Táncosain kísérletezte ki, mind a soproni fesztiválokra készített, lírai történeteket hordozó, nagyszínpadi koreográfiáit, mind az országszerte híres táncműveit, mint például a Farsangot, a Tisztelettáncot, vagy az Egy hazában német-magyar lakodalmast, a Párit. Az 1978-as Röpülj Páva országos vetélkedőjén külön díjat nyertek a pest megyei lakodalmassal, melyet a Ceglédberceli és a Solymári tánccsoportokkal és asszonykórussal adtak elő. Több, egész estés műsorra elegendő művet alkotott a Soroksári együttes számára. Hihetetlen energiával, fáradhatatlanul dolgozott, és szervezett.

Lassanként az együttesben szinte minden Táncosának atyai jó barátjává vált, akivel megoszthatták gondjukat-bajukat is. Az évek múlásával, Táncosai, majd azok gyermekei felnőve szintén néptáncosokká váltak a keze alatt. Manninger Miklós mindenkit szeretettel fogadott és elfogadott, és rendületlenül megtartotta a próbákat. A maga kedves és szelíd módján igyekezett kordában tartani mindenkit. Igazából az ő különleges személyisége tartotta össze a közösséget, az ő mentalitása tette oly kellemessé az együtt töltött órákat. Az ő hatása az időn átívelve minden Táncosa mozdulatában látszik és minden gondolatukban tetten érhető.

Hihetetlen empatikus képességgel élte bele magát a magyarországi németség lelkivilágába és csodálatos koreográfiáival színpadra vitte, s ez által az utókor számára megörökítette a hagyományaikat, életüknek számos jelentős mozzanatát. Kiemelkedően fontosnak tartotta és táncprodukcióiban be is mutatta a többféle nemzetnek egy hazában történő békés egymás mellett élésének szükségességét és lehetőségét.

Nagy buzgalommal, szívvel-lélekkel ápolta a már eltávozott Barátai, a művészeti munkában az Együttessel alkotó Társai emlékét. Az Ő közreműködésével és kezdeményezésére avattak emléktáblát zseniális zeneszerzőjük, Farkas Tomi Bácsi emlékére, majd virtuóz harmonikásuk, Ullmann Feri tiszteletére. Az Ő emlékét tiszteletben tartva ápolnunk, gondoznunk kell a tőle kapott lángot… és majd egykor tovább kell adnunk! Így hát álljon itt egyik kedvenc költőjének, Reményik Sándornak az Öröktűz c. verséből néhány sora:

„Egy lángot adok, ápold, add tovább,
Csillaggal álmodik az éjszaka,
és lidércfénnyel álmodik a láp,
És öröktűzzel álmodik a szívem.
Egy lángot adok, ápold, add tovább és gondozd híven.
Egy lángot adok, én is kaptam azt,
Messziről, mint egy mennyei vigaszt,
Egy lángot, amely forraszt s összefűz.

(forrás: Katona Jani és Siket Klári emlékezéseiből)


Solymári évek - Hagyománytisztelet

Manninger Miklós 1978-ban kezdte meg táncpedagógiai munkáját Solymáron, és egészen 2014-ig tanította Solymár apraját-nagyját, a német nemzetiségi tánc megismerésére, tiszteletére, szeretetére. Azok a tanítványok, akik a munkássága alatt nevelődtek, a tánc szeretetén kívül toleranciát, egymás megbecsülését, türelmet, fegyelmet, optimizmust és jókedvet tanulhattak Tőle.

Miközben az általa megálmodott szebbnél szebb táncokat tanulták, gyakorolták, próbálták talán nem is gondoltak arra, hogy mennyi munka, mennyi ötlet, mennyi kitartás, mekkora tudás és mennyi hagyománytisztelet rejlik Benne, hiszen Solymáron ő maga volt a tánc. Német tánckultúránk életben tartását nagymértékben Neki köszönhetjük. Egész lénye a tanítás, az alkotás, a táncra buzdítás, példája valamennyiünk számára. A tánc iránti szeretete és lelkesedése ragadós volt. Tanította az iskolába járó gyermekeinket, foglalkozott az ifjúsággal, és az idősebb generációval is. Munkája szinte felölelte Solymár lakosságának egészét. Nem csak a táncosok tánctudására figyelt, hanem – mindezek mellett és felett - törődött a keze alá kerülő összes táncos palánta lelkével, érzéseivel, hangulatával!

A kitartásnak és ambíciónak célt adott természetesen az Országos Gyermektánc Fesztivál. Az az országos rendezvény, melyet Manninger Miklós immáron közel húsz éve álmodott meg Friedrich Ignácné, Manci nénivel, Dinda Ica nénivel, és Behovics Antalné Judit nénivel, az akkori iskola-igazgatónővel karöltve. A fesztivál amellett, hogy országszerte biztosítja a német nemzetiségi tánccsoportoknak a bemutatkozás lehetőségét, magas színvonalával a táncoktatókat alapos munkára készteti. A Solymári iskola táncosai már ötször is nyertesként kerülhettek ki a megmérettetésről.

1998 őszén Manninger Miklós és Friedrich Manci néni, valamint néhány házaspár kezdeményezésére alakult meg a Herbstrosen tánccsoport. Jellegzetessége, hogy tagjait csak házaspárok alkotják. Sikereik kulcsa volt egy olyan koreográfus, mint Miklós, akinek a szakma a kisujjában, a tánctudás és annak oktatása a vérében volt. Akinek elkötelezettsége a sváb hagyományok ápolása volt. Az évek során különleges köteléke alakult ki a Tánccsoport Táncosaival. Hol a tanár, hol a vezető, hol a barát szerep dominált. Az ő álma volt, hogy a táncoló fiatalok mellett egy felnőtt tánccsoport is működjön, mely korosztályában is maga köré gyűjti azokat az embereket, akiknek fontos a nemzetiségi hagyományok művelése, továbbadása a tánc, a népviselet, a szokások és a zene terén. A csoport a szakmai megmérettetésén elért kiváló minősítését is nagymértékben neki köszönheti. Végtelen türelemmel tartotta a táncpróbákat, nyugalmából, buzdításából merített a csoport mindig erőt, és kedvet. Visszatekintve az elmúlt évekre, közös feladatokra egy Márai Sándor idézettel emlékezünk Rá:

„Ha az ünnep elérkezik az életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a hétköznapok szertartása és feladata. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá testben és lélekben. Ilyenkor felejts el mindent és készülj az ünnepre.”

(forrás: Schokátz-Tallér Mária és Herbstrosen Tánccsoport megemlékezéseiből)


Törekvés - „Múltunk érték, a hagyomány kötelez!”

A X. kerületben lévő Törekvés Művelődési Központban a MÁV Északi Járműjavítóban dolgozó, néptánc iránt érdeklődő fiatalok egy csoportja már az 1950-es években elkezdte tanulni és gyakorolni a néptáncot. E néptánccsoportból alakult 1961-ben a Törekvés Táncegyüttes, Várhelyi Lajos vezetésével. 1963-tól a magas színvonalú szakmai munka a két Manninger fivér, György és Miklós vezetésével folyt, és a koreográfiák egy részét is ők készítették. Az együttes mellett 12 tagú népi zenekar működött. Berki László és Banyák Nándor, majd Kovács Jenő prímás vezetésével. A későbbiekben Zsiga Alajos prímás vezette a főállású zenekart, 1991-től Oláh Jenő, a Magyar Állami Népi Együttes prímása kísérte a műsorokat és turnékat alkalmi zenekarával.

Manninger Miklós a Törekvésben végzett munkásságának elismerését kitüntetései is jelzik: Szocialista Kultúra, Miniszteri dicsérő oklevél, Kiváló Népművelő, MSZOSZ Művészeti díj, majd a későbbiekben Budapestért díj, Nívódíj, Kiváló Népművelő, MSZOSZ Művészeti Díj (1996), Ehrennadel in Gold für das Ungarndeutschtum – Arany Dísztű a Magyarországi Németekért (2003), Soroksárért Érdemérem, Kőbányáért díj, Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2010), Soroksár Nemzetiségi Díja (2013), Német Nemzetiségi Díj Solymár (2013). Az együttes balettmestere 1972-től Kührnerné Kovács Kati, zongora korrepetitor Nádasdiné Mach Judit volt. Vizi Tibor és Vizi Eszter az utánpótlás képzésében voltak a segítségükre. Munkásságuk látványos eredményét mutatja a sok-sok elnyert fesztivál és koreográfiai díj, itthon és külföldön egyaránt.
1967-ben Szegeden az Országos Szakszervezetei Folklór Fesztiválon szerepelt először óriási sikerrel a Törekvés Táncegyüttes. 1968-ban egy ország ismerte meg őket a „Ki mit tud?” televíziós közvetítésének köszönhetően, ahol Manninger Miklós legényes koreográfiájával I. helyezést értek el, a Jónás Mátyás vendégprímás vezette zenekarral. Az I. helyezés díja volt a 20 napos nyaralás a Szovjetunióban, 20 táncos részére.

1972-től az FMH Folklór Centrum előadásainak állandó szereplői voltak nagysikerű műsorukkal a megalakulás óta. Az 1980-as évek végén az MTV Szép magyar tánc sorozatának keretén belül 4 koreográfia a Báb-tánc, a Vasvári verbunk, a Madocsai táncok és a Bagi verbunk és friss került felvételre és bemutatásra.

Az együttes 1983-ban a franciaországi Remiremonti Fesztivál fődíját nyerte el, 1988-ban pedig Koós György rendező készített Tour de dance címmel tv-filmet az együttes franciaországi turnéjáról, mely nagy sikerrel futott a magyar televízióban. A Törekvés Táncegyüttes háromszor nyert Arany minősítést Szegeden, háromszor nyerte el a Népművelési Intézet Kiváló Együttes címét.

Az együttes a megalakulásuk emlékére jubileumi műsorokat rendezett:
- 1971-ben a 10 éves jubileum a József Attila Színházban,
- 1981- ben a 20. évforduló a Pataky Művelődési Központban,
- 1986-ban a 25 éves jubileum a Budai Vigadóban
- a 30. jubileum gálaműsort már a Törekvés színháztermében ünnepelhették.
- A 40 év táncaiból című jubileumi műsor a Törekvés Táncegyüttes 40 éves jubileumára készült, 2002-ben az Új Színházban került bemutatásra, melyen minden csoport fellépett.
- 2007-ben a 45 éves és 2011-ben az 50 éves jubileumi műsort már a Művészetek Palotájában mutathatták be.

Az együttes nemcsak országos hírnévre tett szert vezetése alatt, hanem külföldön is nagy sikereket ért el. Bejárták szinte egész Európát. Előadásaikon keresztül Európa szerte bemutatták a magyar néptánc kultúrát, így felkeltve a külföldiek érdeklődését Magyarország iránt.

Manninger Miklós művészeti vezetőként és koreográfusként az együttes szíve lelke volt, hiszen több, mint 50 évig vezette és tanította szinte a legfiatalabbaktól a legidősebbekig a tánc szeretetére a csoportokat. 2000-ben az alapító tagokból létrehozta a Hagyományőrző Tánccsoportot is, amely csoport az emlékére felvette a Manninger Miklós Hagyományőrző Tánccsoport nevet. Felsorolni lehetetlen a Törekvés Táncegyüttes számtalan hazai és külföldi szereplését, turnéik sokasága is bizonyítja, hogy a magyar kultúra, a magyar folklór méltó nagykövetei.

Szerénységére jellemző volt, hogy fenti elismerések mellett a legkedvesebb kitűntetés számára a 70. születésnapjára a Táncosaitól kapott emlékérem volt, mely plakett a Solymári Temetőben lévő sírkövét díszíti.

2014-ben bekövetkezett halála nagy veszteség mind a magyar, mind a magyarországi német hagyományokat őrző Tánccsoportok, és Tanítványai számára. Ezért az Együttesek 2015. május 09-én egy egész estés Emlékműsort szenteltek szeretett vezetőjük koreográfiáinak bemutatására és a búcsúzásra.

Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzatának Képviselő Testülete, - tisztelete és megbecsülése jeléül - a Közművelődés, kultúra, művészet területén dolgozó és alkotó kiválóságok elismeréséül Manninger Miklós díjat alapított, melyet 2016-tól kezdődően minden évben a Szent László Napok keretében vehet át a díjazott.
"Manninger Miklós Úr kerületünk kiemelkedő egyénisége volt, aki a művészeti, kulturális életben, valamint a közművelődés területén maradandó értéket alkotott, így számunkra természetes, hogy munkásságáról, azon értékekről, melyet Kőbányán Ő teremtett meg, ilyenformán megemlékezzünk."

Koreográfiáinak és munkásságának hagyatékát pedig az emlékére létrejött Manninger Miklós Táncművészeti Alapítvány gondozza.

Manninger Miklós Táncművészeti Alapítvány

e-mail: info@manningeralapitvany.hu